Barcelonáról elöljáróban csak annyit, a legpezsgőbb város, ahol eddig életemben jártam. Imádom. Egyben utazásunk gasztronómiai középpontja. (Igaz még nem voltunk Olaszországban :))
Megérkezésünk óta 3 nap telt el. Ezidő alatt annyit éltünk, mint máskor 1,5 hét alatt. Egyszer sem voltam ideges, sem türelmetlen, és éhen sem akartam halni. Ezek együttese mindenképpen azt mutatja számomra, hogy érdemes jobban körülnézni itt :)
Az első két napom azzal telt, hogy próbáltam hozzászokni az állandó "zajhoz". Az óvárosban lakunk, egy 4 emeletes bérház, első emeletén. Kb 5 erkély van, ha nem több. És kb ugyanennyi lakótárs, ha nem több :) Az erkélyajtókat óriásira lehet nyitni, így élni olyan, mintha az ember állandóan az utcán lenne. Az utcán pedig folyton sokan vannak. Turisták, sör-, vagy cuccárusok, helyiek, hivatásos utcazenészek minden sarkon.
Odalennt mindig történik valami. Fütyülnek, énekelnek, kiabálnak, tollasoznak, csak úgy fekszenek a lépcsőn.. Mindegy mit csinálnak, folyton megy az izzás. 
(Ebben a pillanatban a szembeszomszéd -10m-nyire kb- áll az erkélyen, 50 körüli fószer, hatalmas szappanbuborékokkal szórakoztatja a széken mellette heverésző csaját és persze az utcán járkálókat.)
Csak itt történhet ilyen az emberrel!? Két napos voltam a városban, épp jógát kerestem a neten. Meghívtak minket egy spontán tetőpartira ebben a házban, ahol lakunk. Ott találkoztam egy csomó spanyol, vagy katalán ajkúval, néhányaqn beszéltek angolul, volt pár olasz, izraeli, ...magyar srácok. Éssss találkoztam Alexis-szel, róla kiderült hogy jógatanár, megkértem és tanítani fog nekem jógát. New York-i lány. A lakását elcseréli azzal 3 hónapra, akinél most a tetőparti volt. Ők egymás lakásában fognak lakni. Szóval jógázni akartam, kaptam is hozzá jógatanárt. Hát nem fantasztikus? Dehogynem!
Utolsó kommentek